Legfőbb ünnepeink

 Karácsony

karacsonyi

Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.

A néphagyomány szerint (számtalan népszokás kapcsolódik az ünnephez) a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az ünnepi asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben Magyarországon a karácsonyi abroszt tavasszal vet?abrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termést arathassanak nyáron.

A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, így emlékeztek arra, hogy az Evangéliumok szerint Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

A karácsonyfa a Szentháromságot jelképezi.

 Vízkereszt

Jzus_Krisztus_keresztelse
Keresztelő Szent János ünnepén,
Jézus Krisztust a Jordán folyó vizében keresztelik meg,
a katolikus egyházak hitvallása szerint.

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, -az Úr megjelenése- elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve. Az egész világon ünneplik.

Vízkereszt a “karácsonyi tizenketted”(12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, azaz a Tizenkettedik nap) A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel -a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban.

A magyar nép később e 12 nap (számos napok, csonka hét, regölő hét) időjárásából jósolt az újév időjárására nézve.
Epiphania görög szó, azt jelenti: megnyilvánulás. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette.

Az őskeresztény egyház szinkretista hajlandóságából arra következtethetünk, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.

Húsvét

Pszka_szentels

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken “fehérhét” a  fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve “pészah”. A szó “kikerülés”-t, “elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is.

A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
A lélek hallhatatlanságának és az örökéletnek az ünnepe.

Húsvét időpontja változó: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon ünnepeljük. Húsvéthoz sok szép népi szokásunk kapcsolódik. Húsvét másodnapján történik a locsolás. Hasonló szokás a színes tojás készítése és ajándékozása a locsolóknak.
 

Pünkösd

Szentllek_eljvetele

A szentlélek diadalának és az egyház megalakulásának az ünnepe. Isten a szentlélek általi munkájával újjáteremtette a tanítványokat, akik meggyőződve elindultak, hogy bizonyságot tegyenek Jézus tanításáról. Az egykori félénk tanítványok bátor hitvallókká lettek. Az első pünkösd alkalmával háromezer ember lett kereszténnyé. Ez jelentette a keresztény egyház megalakulását.

A keresztény pünkösd kialakulásának történetét a bibliában az apostolok cselekedeteiből ismerhetjük meg. Jézus Krisztus halálát és feltámadását, a húsvétot követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, s ezáltal megkapták a szentlelket, amint azt korábban Jézus megígérte nekik. Az apostolok tanítását a körülöttük különböző tájakról, más országokból, idegen népekből összegyűlt emberek mindegyike a saját nyelvén hallotta. Erre a csodára, görögül dialektosz utaló jeleket a zsidó tradícióban is megtalálhatunk.

Az ősegyház ettől kezdődően sok hívet szerzett, sokan váltak kereszténnyé a megpróbáltatások ellenére is vállalva az üldöztetést.
Pünkösd időpontja nem állandó, minden évben máskor ünnepeljük május 10. és június 13. között.

Ez abból adódik, hogy a húsvét sem állandó időpontra esik, pünkösdöt pedig a húsvéti ünneptől számítjuk. A keresztény húsvét mindig a tavaszi napéjegyenlőséget követően az első holdtölte után van.
A húsvétra a hármasság jellemző. Jézus Krisztus Isten fiát elárulták és keresztre feszítették, halálával megváltotta az emberek bűneit, majd harmadnapra feltámadt. Nagycsütörtökön az ünnepi szentmise végén az oltárfosztás jelképezi Jézus Krisztusnak elárulását és halálát. Nagypénteken Krisztus a sírban nyugszik. A kereszt leleplezésekor megjelenő megfeszített Jézus Krisztus előtt hódolunk, aki megváltotta a kereszthalálával a bűneinket. Az ünnepsorozatában a nagyszombat a feltámadás ünnepe. Jézus Krisztus feltámadásával legyőzte a halált. Ez valójában a szombatról vasárnapra virradó éjjelen történt. Eleinte egész éjjeles virrasztással és Istentisztelettel készültek a feltámadásra. Az ünnepet ma már nagyszombaton késődélután tartják, amikor is a szentmisét követően az oltáriszentségben feltámadott Krisztust körmenetben halad végig az utcákon, hogy mindenki láthassa Őt és örvendezhessen Isten dicsőségének. Pünkösdöt húsvét vasárnaptól kezdődően számítjuk.