Egyházunk eszményképe

Szent_Korona.Hungary2

Egyházunk eszményképe

Szent István Király ( 1000-1038)

IMA István Király Nemzetéhez! 

István király árva népe,Te is hajtsd meg homlokod,
Borulj térdre, szórd elébe Minden gondod, bánatod!
A kereszt volt ezer éven Reménységed oszlopa:
Most is Krisztus jele légyen Jobb jövődnek záloga:
Krisztus, kenyér s bor színében, Úr s király a föld felett:
Forrassz eggyé békességben Minden népet s nemzetet!

Szent István igazi öröksége.Szent István igazi öröksége

Beszélhetnék itt a gazdagságról, amit megteremtett, de az eltűnt. Szólhatnék nyelvünkről, de az folyton alakul, változik, és végül az országunkat tekinthetnénk örökségének, melyet népünk több-kevesebb sikerrel őrzött meg az elmúlt viharos századok folyamán.

Ennél azonban fontosabbnak tartom azt a szellemi-lelki örökséget, melyet István királyunk a magyarságra hagyott.

Nagyra tartották bölcsessége és szigorú igazságossága miatt is nemcsak itthon, de külhonban is,

politikai tetteit mindig a béke tisztelete szabta meg.

Mit kell tennünk, hogy Szent István királyunk példáját követve a jövőre irányítsuk figyelmünket?

–  Törődjünk gyermekeink nevelésével.
– Tanítsuk meg őket szellemi töltekezésre, pozitív eszménykép keresésére, helyes értékrend kialakítására.
–  Hittel végezzük feladatainkat.
–  Forgassuk a Bibliát, ne csak dísz legyen polcunkon.
– Reméljünk a reménytelenség ellenére is.
– Tegyünk meg mindent, amit lehet, emberi életünk szebbé tétele érdekében!
– Törekedjünk a tiszta erkölcsre, nemcsak szóval, hanem saját életünk példájával, akkor könnyebb lesz ránevelni gyermekeinket is!
– Szeressünk minden embert, Szent Istvántól megtanulva, hogy ez vezessen a legfőbb boldogsághoz.

Az első és legfontosabb, amit ő ránk hagyott, a hit.

Nála nem politikai lépés volt, mint Géza fejedelem esetében. ő mélyen hívő volt. Legendaírója megjegyzi, hogy milyen sokat imádkozott, nem úgy, mint a mostani királyok.
Fiát, Imrét is vallásosan nevelte. Életének leghitelesebb latin nyelvő emléke: Intelmei.  Ebben is a hitet teszi első helyre és nem az uralkodást tartja a legfontosabbnakű
Érdekes és ma is tanulságos, miket tart fontosnak. A 2. pontban írja: A Tanácsadó Testületbe ostoba, pöffeszkedő és középszer? embereket választani mit sem ér. Rátermett emberek kellenek a legkisebb szervezettől a Parlamentig mindenhova, hogy fejlődőképes legyen az ország.
A 10. pontban ezt írja: Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a királyi névre, zsarnoknak kell nevezni.

Ugyanebben a pontban szól a szeretet fontosságáról: Mindenütt és mindenben, mindenkivel a szeretetre támaszkodva légy kegyes, mert a szeretet gyakorlása vezet a legfőbb boldogsághoz.

A másik, amit örökségként ránk hagyott, a reménye.
Élete végén úgy látszott, hogy minden összedől, s hiábavaló volt minden, amit alkotott. Nem volt utódja. Látszólag az Isten is elhagyta, attól kellett félnie, hogy a keresztény hit is kivész a magyarokból, azaz élete fő műve megsemmisül. Mit tehetett ebben a helyzetben? Remélt, a reménytelenség ellenére is. Népét Mária oltalmába ajánlotta. Ő lett végrendeletének végrehajtója.

Ennek köszönhetjük, hogy a történelem viharai ellenére létezik hitünk, nyelvünk, országunk.

A harmadik, amire Szent István királyunk egész életében törekedett

kemény törvények révén is  az erkölcsi élet jobbítása.

Tudta, amit Berzsenyi Dániel így fogalmazott meg:
Minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha megdől, Róma ledől, s rabigába görnyed. A történelem igazolta is ennek a mondásnak az igazát.
Személyiségét a legendák jámbornak mutatják, aki a rockoperához hasonlóan  mindenben Istenre bízza magát, sokat imádkozik és böjtöl, könnyezve borul az Úr elé segítségért esedezve, illetve segít minden szűkölködőn, rendszeresen és kincs- és élelemtárát is kiürítve alamizsnálkodik

Szent István öröksége: megmaradt jobbja. Egy összeszorított kéz. Nem a fenyegetés jele, hanem utolsó üzenete.

Szentjobb

Egész életében azért fáradt, hogy összefogja ezt a népet.
Azt akarta, hogy összetartó nép legyen a magyar.

A magyar nép hiedelemvilágában gazdagon élt Szent István alakja. Legismertebb vonása csodálatos gyógyító ereje, amit sokszor más európai szent királyokhoz hasonlóan csupán keze érintésével vitt végbe. De egyes források vízével így például a somogyvárival, amiknek csodás erejét neki tulajdonították, is orvosoltak már a középkorban, amit híven mutat, hogy a Szent István Lovagrend hévizes ispotályokat tartott fönn; a pannonhalmi altemplom Szent István székébe aki beleült, annak enyhültek derékbántalmai; az is megszabadult fogfájásától, aki a göcseji Apáti-erdő ősrégi nagy fájának szálkájával fájós fogát megpiszkálta, hiszen a fa alatt István megpihent; a néphit megőrzött olyan eseményeket is, amikor csatában sérült harcosokat gyógyított István. Hogy István gyógyító ereje mennyire napjainkig köztünk él(t), jelzi, hogy az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson az István napi körmenet alatt több csodás gyógyulás történt.

Istvánt többfajta mesterember is patrónusának tekintette, noha általános védnöki szerep nem alakult ki körülötte  mindenesetre a szegedi csizma szív alakú fölső kivágása, a szentistvánkivágás arra példa, hogy a szegedi szabók és vargák őt hívták segítségül.
Talán ezt az óriási tekintélyt igazolja, hogy a halálát követő fél évszázad súlyos (testvér)harcaiban István sírhelyét csodálatos módon nem érte baj. Már holtában is számtalan csodát láthattak a hozzá esdeklők, amikor azonban László király a szentté avatás folyamán fölnyittatta ma már elveszett sírját, csodálatos eseményeknek lehettek szemtanúi a jelenlevők. A sír fedlapját addig nem tudták elmozdítani, míg László szabadon nem engedte unokatestvérét, Salamont; s amikor eztán elemelték a követ, fantasztikus illatár szállt föl, mert a koporsó színültig volt telve illatos olajjal, amit ha mertek, csak mind több lett.

Sokféle gyógyulásról szólnak a legendák: béna gyerekek gyógyultak meg a sír körül, halottak támadtak föl, de útközben is sokan visszanyerték egészségüket. Máig őrizzük e csodák kézzel fogható ereklyéjét, az elásva megmaradt Szent Jobbot, amivel Szent István a magyarok és Isten földi országát irányította. Tiszteletére az elásás helyén, a Berettyó partján a XI. század végén apátságot alapítottak, s a köré szervezedő település a Szentjobb nevet kapta. Az ereklye különös jelentőségére utal, hogy tisztelete bele került az Aranybullába is.

A Szent Jobb évezredes útja

A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az ereklye őrzésére Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.
A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét ekkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodása idején derült fény a Szent Jobb titkos” lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb Schönbrunnba, majd Budára vitette. őrizetét udvari plébánosára: a zsigmondi prépostra, valamint az angol kisasszonyok főnökasszonyára bízta. A szent ereklye számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. A Szent Jobbot a budapesti Szent István bazilikában őrzik.

  Magyarország és az egyház védőszentje: Szűz Mária

Nagyboldogasszony