Alapszabály

ALAPSZABÁLY
a 2011-május 11.
2. sz. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZET
Jelen Alapszabályt a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyháza alapítói az Alkotmányban biztosított lelkiismeret és vallásszabadság mindenkit megillető elidegeníthetetlen joguknál fogva, a lelkiismereti és vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján, alulírott helyen és időben az alábbiak szerint fogadták el:

I./
Általános rendelkezések

1./ Az egyház neve:

Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyháza

2./ Az egyház rövidített elnevezése:

F&Sz Szabadkeresztény Egyház

3./ Az egyház székhelye:

8237 Tihany. Batthyány u. 6.

4./ Az egyház:

A Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyháza, mint egyház az azonos hitelvet követő, vallásuk gyakorlása céljából önkormányzattal rendelkező szervezetet létrehozó személyek közössége, akik az alkotmányos joguk alapján vallásukat közösen kívánják gyakorolni, és akik a gyülekezet és a keresztény egyházakkal elválaszthatatlan egységet képviselnek a hitélet gyakorlásában, a hitvallását elfogadva ezen egyházhoz kívánnak tartozni.

II./
Az egyház célja és tevékenysége

1./ Az egyház célja:

– Egy olyan társadalmi közösség egybeforrasztása, mely törekszik az egyetemes keresztény kultúra megújítására és annak terjesztésére,
– Közösségben szolgálni egymás nézeteit a személy szabadsága, belső morális értékei és a folytonos teremtésre való vágy megőrzése érdekében,
– Olyan karitatív tevékenység, mely az egyetemes szánalomszeretet jegyében motiválja az emberi kapcsolatteremtést,
– Egyszersmind egy olyan önmegismerési folyamat hirdetése, melyben az ember magából kilépve találja meg saját arcát egy másikéban
– Olyan tudatszerkezetet megváltoztató emberi teremtő tevékenység, mely nemcsak ennek a világnak a megerősítését, nemcsak a kultúrát jelenti, de a világ felszabadulását is a történelem végét, azaz Isten országának a létrehozását
– Nemcsak a bűn levezeklése, nemcsak visszatérés az eredendő tisztasághoz, hanem az új világ teremtése a cél, melyben a szellemiség vívmánya lesz az igazság keresése és a felszabadult akarata,
– Egy olyan egyházi városállam létrehozása, melyben minden személy szent és sérthetetlen, és közös ügynek tekinti Isten országának eljövetelét, ahol az ember nem rabja az időnek, a szükségszerűségnek, a halálnak, a tudat illúziójának, ahol minden a szubjektivitás és a szellemiség vívmánya lesz az igazság keresése és a felszabadulás akarata.

Az egyház céljai elérése érdekében tagjai, a tanításai iránt érdeklődőket az alábbiakra kívánja rávezetni, a keresés igényét elsősorban, de nem kizárólag az alábbiak felé kívánja irányítani:

1. Az emberiség egységének felismerése.
2. A Föld tisztán tartása és védelme.
3. Az emberi faj létezése értelmének felismerése.
4. Választ kapni arra: honnan jöttünk, mi itt a célunk, hová megyünk, kik vagyunk.
5. Az élet ciklikusságának, de végtelenségének felismerése.
6. Felismerni az emberi fájdalmak, problémák okait, ezáltal megszüntetni azokat.
7. Felismerni a sorsszerűséget, és a szabad akaratot, mint kozmikus alapelvet.
8. Felismerni Jézus Krisztus bölcsességében és filozófiájában az anyagi világ szükségszerűségét, de börtön voltát, majd az ebből való kijutás lehetőségét.
9. Mentális, emocionális és fizikális problémákkal, betegségekkel küzdő embertársaink segítése.
10. Az ima és a meditáció áldásának felismerése.
11. A halált, mint az élet részét elfogadni, és félelem nélkül átélni.
12. Felismerni, megtapasztalni, és megérteni az anyagi világ láthatatlan erőinek létezését, célját, majd alkalmassá válni a legyőzésükre.
13. Elhalt embertársaink (szellemtestvéreink) segítése, a halál pillanatától a szeretet fényébe való érkezésig.
14. Terek, épületek, emberek energetikai tisztítása, majd szeretettel való feltöltése.
15. Az emberiség ősi, és tradicionális bölcsességeinek és tudásának felkutatása, megismerése, megtapasztalása, és tanítása.
16. Az áldás, a szentelés és a keresztelés kegyének megértése, megtapasztalása és spirituális beavatással történő átadása.
17. A gyermekekkel, az elesettekkel való foglalkozás szükségszerűségének megértése, és művelése.
18. Minden ember egyenlő misztériumának megértése, megtapasztalása és elfogadása, ezáltal tisztelete, vagyis felismerni a létezés (Mindenség) egységét.
19. A párkeresés, a szerelem, a házasság misztériumának megértése, megtapasztalása, ezáltal az áldás és csoda voltának élvezete.
20. A párkapcsolat mint boldogság, béke és harmónia forrásának létrehozása és megőrzése.
21. A házasságkötés az egyház papi rendje által.
22. A bűnt, a bűnösséget és büntetést, mint nem létező misztériumot felismerni és ezáltal önmagunk feloldását megvalósítani.
23. Az angyalok misztériumának megértése, megtapasztalása és életünkbe invokálása.
24. Az anyagi világot körbeölelő és átszövő asztrál és mentál világ megértése, megtapasztalása és uralása, a kozmikus lénnyé válás útjának lehetősége.
25. A földünkön létező energiák megismerése, megtapasztalása és ellenük való védekezés.
26. Tradicionális, alternatív módszerek tanítása, átadása és használata, melyeknek célja az egészség helyreállítása és megőrzése.
27. A gondolat teremtő erejének felismerése, mások negatív gondolatmintáinak feloldása, pozitív gondolatminták rögzítése.
28. Többszintű oktatási rendszer létrehozása a holisztikus, spirituális, ezoterikus és kozmikus szemléletmód átadása érdekében az egyház filozófiájának kibontása az emberiség közös bölcsességének megismerése, megőrzése és átadása révén, Jézus Krisztus, a Fény Fia, az Istenné vált ember, a tiszta szeretet hordozójának tanítása alapján és védnökségével.
2./ Az egyház tevékenysége:
Az egyház legfőbb feladatának holisztikus világképének oktatását, terjesztését, és az arra rászorulók segítését tekinti. Ennek érdekében építi ki szervezetét, szervezi meg a hit elemeinek oktatását, alakítja ki a gondoskodás módszereit és intézményrendszerét.
Ennek megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket folytatja:

– Közhasznú tevékenység
– Hitéleti tevékenység
– Lelki gondozás
– Egyházi relikviák előállítása és forgalmazása
– Oktató, nevelő és ismeretterjesztő tevékenység,
– Szabadidő tevékenység
– Kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása
– Gyermek- és ifjúságvédelem, prevenció
– Közéleti és társadalmi tevékenység
– Gazdasági tevékenységű szervezetek létrehozása
– Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
– szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
– Érdekképviseleti tevékenység
– Környezetvédelem
– Idősek gondozása, idősek otthon
III./
A tagsági viszony

1./ Az egyház tagja lehet

Bármely olyan természetes személy, aki szabad akaratából úgy dönt, hogy elfogadja az egyház alapelveit, hittételeit.

Tag lehet továbbá minden olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki az egyház céljait elfogadja, hitéleti tevékenységét támogatja és az Isten országáért való munkálkodást, elősegíti.

A tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, az egyházfő szentesített áldásának elnyerésével és az általa vezetett tagi névjegyzékbe való bevezetéssel jön létre.

A tag bármely más egyháznak is tagja lehet.
Az alapítói, egyszáz fő tagi létszám, jelenleg 31281 fő, (amely folyamatosan növekszik)

2./ A tagsági viszony megszűnik:

A tag halálával.

A tag lemondásával az egyházat szabad akaratából írásbeli bejelentéssel bármikor elhagyhatja.

A tag kizárásával, amelyről az egyházfő jogosult dönteni, abban az esetben, ha a tag
– az egyház érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, különösen, ha az alapszabály rendelkezéseit megszegi, vagy az egyház céljainak elérését akadályozza,
– egyéb okból a tagságra méltánytalanná válik.

IV./
A tagok főbb jogai és kötelezettségei

1./ Az egyház tagjainak jogai:

– jogosultak az egyház által szervezett és tartott egyházi szertartásokon, eseményeken, összejöveteleken és rendezvényeken részt venni,
– jogosultak az egyház tagjainak gyűlésén részt venni, ott tanácskozási és javaslati joggal rendelkeznek,
– választhatók, illetve kinevezhetők az egyház tisztségeire,
– jogosultak javaslatokat tenni az egyházat érintő bármely ügyben,
– jogosultak az egyház részéről a tagjainak nyújtott támogatásokból részesedni,
– megilletik őket az egyház által tagjainak biztosított kedvezmények, szolgáltatások,
– jogosultak igénybe venni az egyházi létesítményeket és szolgáltatásokat a meghatározott díj fejében,
– jogosultak az egyházat adományokkal és más formában, pénzzel, illetve természetben támogatni,
– jogosultak mindenkori kilépésre az egyház kötelékeiből,
– jogosultak a hitelvek terjesztésére, új tagok előterjesztésére

2./ Az egyház tagjainak kötelezettségei:

– kötelesek az egyház céljainak megvalósításában legjobb tudása szerint, az alapszabály rendelkezéseinek betartásával közreműködni,
– kötelesek az egyházi elöljárókat tisztelni
– kötelesek a vállalt feladat és szolgálat lelkiismeretes végzésére
– kötelesek az egyház értékeinek és vagyonának megőrzésére és annak gyarapítására

V./

Az egyház szervezete és működése

1./ Az egyház szervezete:

Az egyház élén az egyházfő, a szellemi vezető, áll.

Az egyház legfőbb szerve a tagok gyűlése, melynek az egyház minden követője a tagja.

Az alapszabály szerinti jogkörök gyakorlására a jelen alapítói határozat módosítás alapján 3 tagú Főpapi testület jogosult eljárni.

Az egyház ügyintéző és képviseleti szerve a Főpapi Rend.

Az egyház szervezetének általános felépítése a következő:
a. főpapi rend
b. papi rend
c. alpapi rend
d. tanítványok
e. szerzetes rend
a./ Az egyházfő

A legfőbb egyházi méltóság a szellemi vezető. Ő az egyház egyszemélyi vezetője és képviselője, a főpapi rend tagja és vezetője. Utódja személyére maga tesz javaslatot, ennek híján a főpapi rend tagjai tehetnek személyére javaslatot (ajánlás). A szellemi vezető által javasolt személy, amennyiben elfogadja az ajánlást, és személyére vonatkozóan nem állnak fenn kizáró körülmények, abban az esetben a szellemi vezető méltóságot, attól a naptól töltheti be, mely napon elődje, ezen minősége bármely okból – lemondás, halál, tagsági viszony megszűnése – megszűnik.

A szellemi vezetőt a továbbiakban a három tagú főpapi tanács választja meg az ajánlással rendelkező jelölt tagok közül.

A szellemi vezető irányítja az egyház működését, képviseli az egyházat harmadik személyek előtt, önálló aláírási joggal rendelkezik, gondoskodik az egyház szabályszerű működéséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat, jogosult utalványozásra.

Akadályoztatása esetén általános helyettese jogosult és kötelezett a szellemi vezető jogai, kötelezettségei teljesítésére, gyakorlására, kivéve azokat az egyházfőt kizárólagosan megillető jogosultságokat, mint

– az áldás adás,
– temetés,
– esketés,
– keresztelés és a
– beavatás.

b./ A tagok gyűlése

Az egyház legfőbb szerve, gyűlésén az egyház minden tagja részt vehet. A tagok gyűlését a szellemi vezető hívja össze. A tagok gyűlésének összehívását a tagok 10%-a is kérheti, mely esetben a szellemi vezető köteles a tagok gyűlését összehívni.

A tagok részére legalább 15 nappal a taggyűlés időpontja előtt meghívót kell küldeni postai úton vagy a médián keresztül.

A tagok gyűlése határozatképességének nem feltétele a tagok gyűlésén megjelenő egyháztagok száma.

– egyháztagok jelenlétükkel, javaslatokat tehetnek az egyházi élettel összefüggő
kérdésekben és esetleges módosításokban.

– a három főpapi tanácstag személyes jelenléte biztosítja a tagok gyűlésének
határozatképességét.

Ha az eredeti időpontban megtartott taggyűlés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést kell összehívni, törvény által meghatározott feltételek alapján.

Az amúgy tagok gyűlése hatáskörébe tartozó jogkörök közül a 3 tagú főpapi tanács kizárólagos jogkörébe tartozónak fogadja el az alapszabály 2. számú módosítása az alábbiakat.

Az alapszabály jóváhagyása és módosítása,
• a szellemi vezető és a főpapi rend tagjainak megválasztása,
• az éves költségvetés elfogadása, pénzügyi elszámolás jóváhagyása,
• a szellemi tanító beszámolójának elfogadása,
• az egyház feloszlásának, más egyházzal való egyesülésének és szétválásának az elhatározása.
A főpapi tanács tagjai az alábbi tevékenységeket betöltő személyekből áll.
– gazdasági, vezetői, igazgatói feladatokat ellátó főpap
– közéleti, társadalmi képviseletet ellátó főpap
– hitéletet szervező, kiadványokat szerkesztő és terjesztő főpap.
A tagok gyűlése határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagok gyűlését a szellemi vezető által jelölt, a tagok gyűlése által elfogadott levezető elnök vezeti. A tagok gyűlése két jegyzőkönyv-hitelesítőt is választ a levezető elnök javaslatára. A jegyzőkönyvet a szellemi vezető, a levezető elnök és a hitelesítők írják alá.

c./ Főpapi rend
A főpapi rend az egyház ügyintéző szerve.
A szellemi vezetőből, általános helyetteséből és további 11 tagból áll, tanácsaival segíti a szellemi vezető munkáját, a szellemi vezető irányításával közreműködik a főpapi, papi és alpapi rend, létrehozásában, működésében.
Tagjait az Egyházfő nevezi ki, áldja meg, határozatlan időtartamra az egyház tagjai közül.

A főpap tisztsége megszűnik felmentésével, halálával, a tagsági viszonya megszűnésével vagy lemondásával. A főpapi rend tagjainak felmentésére a szellemi vezető jogosult. Ha a főpapi rend tagját szellemi vezetővé választják, helyette új főpapot kell választani. A szellemi vezető akadályoztatása esetén helyettesítésre, az egyház képviseletére a mindenkori általános helyettes jogosult.

d. Általános helyettes

e. Három tagú főpapi tanács
A Főpapi rend működési szabályzata:
A főpapi rend ülésének összehívására az Egyházfő jogosult. A főpapi rend évente legalább egy alkalommal rendes ülést tart. A tagok részére legalább 15 nappal a főpapi rend ülésének időpontja előtt postai úton meghívót kell küldeni vagy azt személyesen átadni a tagok részére.

A főpapi rend tagjai képviselik a saját hatáskörükbe tartozó papok, alpapok tevékenységével összefüggő hitéleti hit gyakorlását, amelyet határozatban kell rögzíteni.
Ezt az egyházfő aláírásával hatályosítja.

A határozatokat sorszámozással, minden évben újra induló számozással könyvben fűzi le a mindenkori általános helyettes. A határozatokat a döntéshozatal során készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozatképességhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. Ha az eredeti időpontban megtartott ülés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt ülés az eredeti napirendi pontokban a jelenlévők számra tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt ülés nem az eredeti ülés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

A főpapi, papi és alpapi rend tagjainak együttes feladata az egyház működéséhez szükséges feltételek megteremtése, biztosítása, fenntartása. Az egyház magasan kvalifikált, a hittételeket tökéletesen ismerő tagjai közül kerülnek ki, speciális hitoktatói-hittérítői tevékenységet végeznek.

Főpapi rend felépítése.
– gazdasági, vezetői, igazgatói feladatokat ellátó főpap, aki a egyházi ingatlanok üdülők,
részleges hasznosítását, (egyház személyek részére szolgáltatás címén nyújtja) ezek
vezetése,
– közéleti, társadalmi képviseletet ellátó főpap,
– hitéletet szervező, kiadványokat szerkesztő és terjesztő főpap,
– hitéletre nevelő, oktató, szolgáltatást nyújtó imaterápia végzésére, három főpap,
– egészségügy, – sport, – és ifjúság neveléssel foglakozó, kettő főpap,
– természetgyógyászattal és prevencióval foglalkozó, kettő főpap, továbbá
– lelki és terápiás kezeléssel foglalkozó, kettő főpap.
d./ Papi rend

A papi rend az egyház 72 tagjából áll, feladata az egyház tagjainak tanítása, segítése és védelme, az egyház filozófiájának megismertetése az erre kész emberekkel. Tagjait a szellemi vezető nevezi ki határozatlan időtartamra a főpapi rend ajánlása alapján, az alpapi rend tagjai közül, ő jogosult a felmentésükre is. A pap kinevezése megszűnik halálával, a tagsági viszonya megszűnésével, lemondásával vagy akkor, ha főpappá, szellemi vezetővé választják.

e./ Alpapi rend

Az alpapi rend a papi rend munkáját segíti, tagjai közül kerülnek ki a papi rend tagjai. Az alpapi rend tagjait az egyház erre alkalmas tagjai közül a szellemi vezető határozatlan időtartamra nevezi ki az egyház tagjai közül, ő jogosult a felmentésükre is. Az alpap kinevezése megszűnik halálával, a tagsági viszonya megszűnésével, lemondásával vagy akkor, ha pappá, főpappá vagy szellemi vezetővé választják

f./ Tanítványok.

A tanítványok az egyház azon tagjai, akik nem alpapok, papok, főpapok, illetve, aki nem szellemi vezető. Az egyház tagja lehet bárki, aki az alapszabály rendelkezéseit, az egyház hittételeit elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja.

g./ Szerzetes rend

Az egyház megalakulását követően szerzetes rendet hozhat létre. A megalakulásról működési szabályokat tartalmazó szabályzatot készít.

2./ Az egyház megszűnése:
– saját feloszlásának kimondásával
– más egyházzal történő egyesüléssel
– szétválással
– más, törvényben szereplő ok bekövetkeztével
VI./
Az egyház gazdálkodása

1./ Az egyház bevételei:

Az egyház bevételei az adományok, támogatások, valamint nem egyházi tag természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek adományai, támogatásai. Az egyház minden tagja anyagi helyzete és szabad döntése alapján támogathatja az egyház működését.

3./ Az egyház vagyona, gazdálkodása és képviselete:

Az egyház vagyona elsősorban természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, illetőleg az egyházi szolgáltatásokért fizetett díjakból képződik. Az egyház adományokat gyűjthet.
Az egyház a céljai megvalósításához szükséges gazdasági feltételek megteremtése érdekében gazdasági – vállalkozási tevékenységet folytathat, a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint, vállalatot alapíthat, továbbá gazdasági társaságokat hozhat létre., illetőleg abban részt vehet.

Az egyházfő jogosult az egyház nevében szerződéseket kötni, az egyházat gazdasági tevékenysége során képviselni, akadályoztatása esetén az általános helyettese jogosult mindezt megtenni.

Az egyház a gazdálkodását a mindenkori hatályos jogszabályok, valamint az egyház szabályzatai szerint végzi

Az egyház fő bankszámlája feletti rendelkezési jog kizárólag az Egyházfőt illeti meg, kivéve akadályoztatása esetére kinevezett általános helyettesítést, helyettes megnevezést. Egyéb, a főpapi rendhez, rendekhez tartozó egységekben, intézményekben, gazdálkodó szervezeteknél, a mindenkori kinevezett vezető főpap, pap jogosult bankszámlát kezelni, az Egyházfő kinevezése és írásos engedélye alapján, a pénzkezelési szabályzat szigorú betartása és a szoros elszámolás mellett.
Az egyház tevékenységének megvalósítására:
– adományokat gyűjt
– támogatásokat fogad el (magánszemélyektől, vállaltoktól, az államtól)
– egyházi szolgáltatásaiért díjakat szab ki,
– bevételével céljai érdekében gazdálkodik, pénzét befekteti, vállalkozási tevékenységet folytat
– vállalkozási tevékenységet közhasznú céljai megvalósítása, fenntartási, működési és ügyviteli költségei fedezése érdekében végez
– hitéleti védnökséget és patronálást (családsegítés, településgondozás, stb.) vállal.
– vagyona oszthatatlan, a tagság megszűnése esetén a tagok semmilyen visszatérítésre nem jogosultak
VII./
Hitvallás

A hit alapja az Istenben való egység létezésének a felismerése, az “amint fent, úgy lent” szervezőelve egyetemességének elfogadása, a “minden egy – egy minden” elvének befogadása, annak felismerése, hogy a dualitás világában az ember célja a transzcendens egység újbóli megvalósítása. Az Istennel való kapcsolat egyedi és egyéni, nem szabályozható és nem előírható, azt mindenkinek magának kell megélnie és megharcolnia. Az ismert egyházak által előírt rítusok és hittételek szükségszerűen leegyszerűsítődnek, a megmagyarázott, meghatározott módokon elérhető Isten már nem isten. Az egyház célja az, hogy tanításai révén a tudatosság egyre magasabb szintjeire segítse emelkedni tagjait, anélkül, hogy kötelezően előírt rítusokkal mechanikussá tenné a hit megélését. Az egyház célja ezért ennek érdekében a szolgálat, így a magasabb egyházi rendhez való tartozás egyben több kötelezettséggel is jár, a szolgálat egyre magasabb követelményeket támasztó szintjeit is jelenti. Az egyház tanításaiban az emberiség történetének során kikristályosodott, de az egyes vallásokban a lokalitás és a specifikusság jelensége miatt hosszabb távon eltorzult elvek és felismerések jelentik az alapot, e tudás átadása révén az egyház tagjainak saját tudatos önnevelő munkájuk révén kell a magasabb tudati állapotokat elérni és megszilárdítani, hogy ezáltal juthassanak közelebb saját középpontjukhoz, a bennük rejtező Istenhez. Az egyház legfontosabb működése ezért ez egyéni és a csoportos szinten megvalósuló tanítás, amely egyrészt a megismert általános transzcendens törvényszerűségek továbbadásán, másrészt a megtapasztalt személyes Isten élményének továbbadásán alapul, és amelyre az egyház tagjainak heti tanításán kerül sor, melyeket a főpapi, papi vagy alpapi rend tagjai vezetnek, mintegy katalizálva, kiszolgálva, felerősítve a tagokban zajló lelki folyamatokat, melyeket aztán a személyes megbeszélések segítenek tovább.
Az egyház hittételeinek rövid kivonata, a tagok hitvallása:

Az egyház hittételeinek rövid kivonata, a tagok hitvallása:
a. Hisszük, hogy az emberi élet célja a test-lélek-szellem hármassága harmóniájának elérése, s ezáltal a magasabb világokkal, az Istennel való találkozás előkészítése, illetve megélése,
b. hisszük, hogy a jelenkor embere letért spirituális fejlődése kijelölt útjáról, megbontva ezzel a hármasság harmóniáját, következésképp előidézve egyéni szinten a különféle testi-lelki-szellemi betegségeket, társadalmi szinten pedig a nyílt – emberek vagy a természet egyensúlya elleni – erőszak formáit, a szociális feszültségeket, és a közvetlenül tapasztalható anyagi világon túli valóság tagadását vagy semmibevételét hirdető ideológiák és magatartási formák térnyerését,
c. hisszük, hogy ezek az egyéni és társadalmi szinten jelentkező diszfunkciók kiküszöbölhetőek, minden ember visszavezethető a számára kijelölt spirituális fejlődési útra,
d. hisszük, hogy a vallástól, mint a magasabb tudatra ébredés szükségszerű eszközétől, módszerétől vagy e magasabb tudati állapot természetes megnyilvánulási formájától nem lehet eltekinteni e diszfunkciók kiküszöbölése során,
e. hisszük, hogy csak a spirituális értelemben egész-séges, a hármasság harmóniájában elő ember képes önmagára és környezetére pozitív hatást gyakorolni, ezáltal a fizikai világ egészét jobbá és élhetőbbé tenni,
f. hisszük, hogy az előzőekben felsorolt felismerések alapján az egyház eszközeivel és lehetőségei révén minél szélesebb körben meg kell ismertetni, terjeszteni kell a fizikai valóságon túlmutató spirituális ismereteket és ezáltal minél több ember számára kell lehetővé tenni a test-lélek-szellem hármassága egész-ségének, harmóniájának helyre állítását. A fenti hittételeket az egyház rendjeibe (főpapi, papi, alpapi) tartozó személyek által vezetett szertartások, tanítások, tisztítások során, valamint az egyház tagjainak mindennapi életében mutatott személyes példája, a hittételek megélése révén kell gyakorolni.

VIII./

Felelőségi szabályok

Az egyházfő ( akadályoztatása esetén eljáró általános helyettes!) az egyház vagy kívülálló harmadik személy irányába szándékosan okozott kárért károkért teljes vagyonával felel.

Főpapok felelősége kiterjed az egyház, az egyházzal kapcsolatban álló személyek és az irányítása alá tartozó egységekkel szemben, anyagi és erkölcsi téren, a szándékosan okozott károk esetén.

IX./

Záró rendelkezések
A módosított tartalmú alapszabályban, a nem szabályozott kérdések tekintetében az 1990. évi IV. tv. és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Az alapszabály 2. számú módosítását és az egységes szerkezetű okiratot – alapszabályt – a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyházának tagok gyűlése határozatával egyhangúan elfogadta, rendelkezései e naptól lépnek hatályba.
Debrecen, 2011. május 11

Minden vélemény számít!