Hírek, információk az egyházi életről

A Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyháza mint egyház az azonos hitelvet követő vallásuk gyakorlása céljából önkormányzattal rendelkező szervezetet létrehozó személyek közössége, akik az alkotmányos jogok alapján vallásukat közösen kívánják gyakorolni és akik a gyülekezet és a keresztény egyházakkal elválaszthatatlan egységet képviselnek a hitélet gyakorlásában, a hitvallását elfogadva ezen egyházhoz kívánnak tartozni.
Egy – két történész-politológus véleménye a Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyházról

1.  Ad maiorem, dei gloriam

 Amint a cím is jelöli, Isten nagyobb dicsőségére nemzetünk megmaradására, hitünk megtartására össze kell fognunk, mert egységben az erő és most a magyarságnak erőre és kitartásra van szüksége. A Fény és Szeretet Szabad Keresztény Egyház Reménység templomainak megnyitásával és a történelmi egyházak támogatásával ezt a célt kívánja felvállalni. Kívánom, Isten adjon hozzá erőt, kitartást és tartsa meg magasztos hitében.

Elbeszélgetve János atyával személyesen is bizonyságot kaptam őszinte hiteles akaratáról, mely a Magyar Nemzet megmaradásának kíván templomot emelni. Templomot, melyet nem kívülről kívánnak megvilágítani, hanem annak belsejében, a hívők lelkében gyújtanák fel a szeretet és a hit pislákoló lángját. Lelki öröm, mennyei boldogság ez a magyarok számára, hiszen új erőt kell merítenünk, mert különben elveszhetünk a népek tengerében.

 Őseink tisztelete, Szent királyaink szeretete vezesse nemzetünket a Reménység templomába és áldja meg az Úr mindazokat, akik szóval és cselekedettel segítik a magasztos úton járó halandókat. Az evangélium tisztelete, az ősi tudás visszaszerzése, az elesettek felemelése mind a Fény és Szeretet jegyében kell, hogy utat találjon. Utat, mely Istenhez vezet, utat mely a nemzet dicsőségét és megmaradását szolgálja. Az ősi magyar keresztény kultúra szellemében dolgozni, alkotni, tanulni és hitéletet élni maradjon meg mottóul a Reménység templomának fényében és ekkor Boldog Asszony Anyánk keblére ölel, és ránk mosolyognak az angyalok az oltár szegletéből.  

 Záró gondolatom: „A puro pura defluit aqua” a tiszta forrásból tiszta víz folyik mondás jegyében zárom és kívánom, hogy ez a víz sohasem váljon vérré.

                                                                                  In aeternum

PhS Tóth Sándor történész Eger.     

 

2.  Iványi Ágnes Történésztől…….

Kedves János Atya! 

Engedd meg, hogy 1-2 észrevételt tegyek a honlappal kapcsolatban, amelyből árad az a fajta spiritualitás, amelyre nem csak én, hanem rajtam kívül nagyon sok kereső lélek áhítozik.  

Nagyon tetszik http://fenyesszeretetegyhaza.com a honlapon, a

– a gyertyát tartó tenyér, melyből sugárzik a melegség, a béke és a védettség átélhetősége.

– a keresztre feszített Jézus helyett, a kitárt karú Jézus, amely a kora középkorban egész Európában megjelenési formája volt a megváltónak.

– a honlap egészének mintázata, amely nem a hosszú kereszt, hanem a magyar nyelvben olyan gyakran használt kerek egészet jeleníti meg a kört 4 egyenlő részre osztva, ezzel visszatérve a kora kereszténység gyökereihez.

– a 12 ponttal szinte mindenki azonosulhat, de itt fölvetődik a gyökerekhez visszatérő keresztény emberben, hogy a vallás alapjának a Bibliát tekintik, nem pedig az Újszövetséget. Ezt azért jegyzem meg, mert a Református Egyház Istentiszteletében hemzsegnek az Ószövetségi idézetek és a Katolikus Egyház is egyre inkább az ószövetségi tanításokból merít, annak ellenére, hogy Jézus a régit lezárta és Új Szövetséget adott az Embernek. Azt tapasztalom meg, különösen az 50 év alatti generációnál, hogy aki spirituális megújulást keres a történelmi egyházak keretein kívül, ott nagy az igény a jézusi tanításokra, és lezárnak az Ószövetség előtt.

– Minden magyar ember, de a Kárpát-medence nem magyar, de Istenhívő lakosai is tudatosan, vagy tudat alatt érzik, hogy Kárpát-medence a Fény küldöttjének, a Megváltót szülő Boldogasszonynak az országa. 

– A kistérségi misszió egy tökéletes eszköze lehet annak, amit egyes nyugat-európai egyházaknál bevett szokás. Az Egyház vezetői egy adott kis közösségen belül nem csak a hívek lelki üdvösségével törődnek, de gyakorlatiasságon alapuló figyelemmel vannak a mindennapok gondjaira is. Így a közösségek az egymás ismeretére épülő bizalommal összefognak és egymást nem csak lélekben, de emberileg, gazdaságilag is, akár tanácsadással, állásközvetítéssel, stb. segítik.

„Istentiszteletünk és szertársaink célját Jézus példájára két szélsőség között jelöljük ki: az egyik a szertartási formalizmus, mely a ceremóniáknak nagy szerepet biztosít, sőt az egész vallásos életet a szertartások (szentségek) gyakorlásában jelöli meg; a másik pedig a racionális gondolkodás elve alapján, modernebb értékkeresztényi hitgyakorlás.”

A Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház álláspontja az ún. értékkereszténység.

Véleményem szerint ez a hozzáállás az egyházi szertartásokhoz kifejezi a modern ember szeretetben gyökerező szabadságát, azaz Istenhez való kapcsolatát.

A modern ember számára ugyanis szükséges, de nem egyedüli és kizárólagos eszköze az üdvösségnek a heti szertartásokon való kötelező részvétel, mert a Tízparancsolat azt írja, hogy” szenteld meg az Isten napját”, de a hívő embernek minden nap Isten napja, az élet minden órája Istennek fölajánlott óra és bárhol is legyen egy hívő ember mindenütt tudja a közösséget, a közjót szolgálni és imádkozhat akár repülőn, akár villamoson, akár az autópályán, gépkocsiját vezetve.

A Szent István-i gyökerekhez való ragaszkodás ősi keresztény tudatállapotunk nyugat-európai kereszténységbe való bekapcsolását jelenti. A most felnövő, lelki életet élő korosztály tekintélyes része messze visszanyúlik hitéletében a Szent István előtti időkre, mert a vallás által erőt, boldogságot akar megélni. A világ lakosainak a jó szomszédság törvényeinek tiszteletén alapuló szeretetvallás, amely a megtestesült Jézus bölcsességén és erején nyugszik teremthet megértést, toleranciát és békét.

A Fény és Szeretet Szabadkeresztény Egyház lehetőséget ad a jóakaratú és  szereteterkölcsi princípiuman élő embereknek arra, hogy akár eddigi vallásuk keretein belül is, akár azon kívül ebben az Új Egyházban megtapasztalhassák a régi-új, Krisztusi energiákat.

Az élet meghatározó mottója a Szabadkeresztény Egyházon belül: az emberen keresztül az Istent szolgálni.

Szent-Iványi Ágnes

történész-politológus