Ifjúságnevelési programunk

Ifjsgnevels_tboroztats

Az ifjúságnevelés, egy négy éves ciklus munkaterve, csak a közép és hosszú távú szakaszban jelenthet majd gyakorlati lépéseket.

Ezekre az alapokra kell építeni, 21.századi, korszerű módszertannal, a lehető legalkalmasabb módon, úgy, hogy a mai gyerekek és fiatalok be tudják fogadni azokat a programjainkat, amelyek a következők:

A nevelés

A nevelés tudatos és/vagy tervszerű tevékenység, amely pozitív irányú, tartós változásokat segít, bármely dimenzióban. (Dimenzió alatt értjük azokat a területeket, amelyek összeillesztésével a teljes embert kapjuk meg. A dimenziók segítenek minket abban, hogy a célunkat kézzelfogható és mérhető részcélokká bontsuk le.

A pedagógia mint neveléstudomány vizsgálja azokat a folyamatokat, körülményeket és feltételeket, amelyek közreműködnek a nevelésben.

– Feltárja összefüggéseiket, törvényszerűségeiket, s ezek alapján meghatározza a nevelés célját, alapelveit és feladatrendszerét, azokat az eljárásokat, szabályokat és módszereket, amelyek biztosítják a nevelési alapelvek megvalósulását, a nevelési cél elérését.

– Feltárja a nevelés eszközrendszerét is. Továbbá magában foglalja azokat a kérdéseket, amelyek a nevelés lehetőségével és szükségességével, tényezőivel, szervezeti formáival, intézményrendszerével is összefüggnek.

A korosztályok

A korosztályok szerinti bontás az őrsi rendszer következményeként jött létre. Az egyén nevelésében, fejlesztésében hatalmas erőt képvisel a korosztálya, amely kortárs csoportként vesz részt a nevelésében. Ez a közeg nem nélkülözhető senkinek sem! Az kortárs csoport a szocializáció legfontosabb kerete, ahol meg tanul az egyén a közösségben létezni, dolgozni, közösen alkotni.

A korosztályoknak illeszkedni kell az egyén fejl?dés lélektani lépéseihez, az egyének életállapotához, az iskolarendszer felépítéséhez és a hagyományainkhoz.
Az életkor mellett az oktatási rendszer sajátosságait is figyelembe kell vennünk.

A törvényi rendszerben a sokféle lehetőség miatt (4-6-8 évfolyamos általános iskola, 8-6-4 évfolyamos gimnázium, 5 éves szakközépiskola, stb.) az iskola adta kortárs közösségek nem jelentenek stabil hátteret.

Az alapközösségben való megtartás fontos szempont.

Ennek érdekében a folyamatosság, a biztos háttér és a közösségi kötődések kiemelten fontosak. Így a korosztályi határok az iskolai váltásokon egy-egy évvel is túlnyúlhatnak

Hittan oktatási alapelveink

A Katekézis oktatási célja: megismertetni Jézus örömhírét, tanítását és életét, amint az Egyházunk tanítja.

A Katekézis nevelési célja: Az ifjúság, az új nemzedék bevezetése a keresztény életbe, hogy az Egyház öntudatos tagja legyen. Ismerje meg, a keresztény értékeket, azokat a gyakorlati életben hasznosítsa. Töltse el Krisztus öröme, hogy ne csak értelmét és akaratát, hanem érzelemvilágát is gazdagítsa Jézus tanítása.

A fiatalok hitének fejlődésében különösen nagy szerepe van a serdülőkornak. A fiatal ebben az életkorban szinte mindent megkérdőjelez, hogy ismereteit új alapokra helyezze. Ekkor kell gyerekes vallási gyakorlataiban megújulnia, hogy lelki élete, lelkiismeret vizsgálata megfeleljen életkori sajátosságainak, hogy hite megélt hit legyen. Ekkor kell egyre tudatosabban bekapcsolódnia a keresztény közösség életébe, megtalálva helyét és a rá váró feladatokat.

A hittanórák keretében alkalmat kell adni a fiataloknak arra, hogy hitükkel és mindennapi keresztény életükkel kapcsolatos problémáikat felvethessék, és azokra megfelelő választ kapjanak.

Egyházi iskolánkban a tanulók a hitélet három különböző fokozatán álló családok gyermekei közül kerülnek ki, amire a hitoktatás és a hitre nevelés folyamatában figyelnünk kell. A hitoktató legyen mindig tudatában annak, hogy különböző hitbeli szinten álló gyermekek hitre nevelését végzi. Vigyázzon arra, hogy senki hitbeli állapotát ne minősítse.

a. Gyakorló keresztény családok gyermekei: Olyan gyermekek, akik szüleikkel együtt egy adott egyházközség aktív tagjai. Rendszeresen részt vesznek az istentiszteleti életben. Az ima és a keresztény erkölcs hozzátartozik családi életükhöz.

– Az Ő hitre nevelésükkor fontos szempontnak kell lenni a családban elkezdődött vallásos nevelés továbbvitelének, illetve megerősítésének.

b. Magukat vallásosnak mondó, de egyházközséghez és s liturgikus élethez nem kötdő családok gyermekei: Olyan tanulóink, akiktől nem áll távol a vallás, de a gyakorlati kereszténység még nem megélt családjaikban.

– Az Ő nevelésüknél fontos az, hogy a csirájában meglévő hitet tudatos irányítással fokozatosan kibontsuk. Az imaélet elmélyítése, az egyházközséggel való kapcsolatfelvétel segítése fontos momentum nevelésükben. Törekedni kell arra, hogy a család egészét bevonjuk a liturgikus életbe.

c. Olyan családok gyermekei, akik eddig közömbösek voltak vallási kérdésekben, de nyitottak a keresztény tanítás felé:

– Az Ő nevelésük sarkalatos pontja legyen az, hogy tisztán ismerhessék meg az Egyházat. Lássák példaadó életünket, hogy számukra is vonzó legyen a kereszténység. Nevelésükben be kell tartani a fokozatosságot.

Olyan légkört kell kialakítani a hittanos közösségben és iskolánkban, hogy akarjon igazi keresztény lenni.

Fontos az, hogy figyeljünk arra, hogy lehet?sége legyen fokozatosan elsajátítani az imaéletet.

Hitismereti tudását fokozatosan építsük.

Teremtünk arra lehetőséget, hogy beszélget? órák kereteiben alkalma legyen a tanulóknak az őket érdeklő és izgató kérdések feltevésére.

A nevelési programjaink alapját képezik a nyári cserkész táboroztatás, az egészséges életmódra nevelés, az ifjúság sport és egyéb szellemiséget fejlesztő játékok, például a sakk oktatás, a technikai oktatás valamint a kézügyesség fejlesztés.